Migrén

 

Ez az a fejfájás, amiről legtöbb szó esik, gyakran az erős fejfájás szinonimájaként említik. Előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12%, ezen belül leggyakoribb a 20-50 közötti nők körében, ebben a csoportban 20-25%-ot is elér a gyakorisága. A migrén rohamok formájában jelentkezik, melyek 4 órától 3 napig tarthatnak és havonta többször ismétlődhetnek. Előfordulhat azonban több hónapos, esetleg éves szünet is, máskor havi 6-8 roham is. A fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű, szinte mindig hányinger, de legalábbis étvágytalanság, máskor hányás, a külvilág ingerei (fények hangok, szagok) iránti fokozott érzékenység kíséri. A betegek többsége nehezen vagy alig tudja ellátni napi teendőit, legjobb, ha sötét, nyugodt szobában le tudnak feküdni, ahol nem zavarja őket senki. A betegek egy része a rohamokat már egy nappal előre megérzi, elsősorban hangulatváltozás hívhatja fel a közelgő rohamra a figyelmet. Ezt a szakirodalomban prodromának nevezik. A rohamok kb. negyedét látászavar vezeti be, ilyenkor előfordul, hogy a látótér egy részén csak fekete folt van, mást nem látunk, máskor villogó pontok vagy fényes, esetleg színes vonalak, gömb vagy csillag alakzatok jelennek meg. Ezek a jelenségek fokozatosan alakulnak ki és 15-20 perc alatt megszűnnek. Ennél jóval ritkábban a végtagok zsibbadása, gyengesége, beszédzavar vagy szédülés is előfordulhat. Ezt aurának nevezik. Előfordul az is, hogy valakinek vannak aurával bevezetett rohamai, máskor csak fejfájás van, aura nélkül és megint máskor esetleg csak az auratünet jelenik meg.

A súlyos migrén roham jellegzetes, külső személő számára is riasztó lehet. Nem csoda, hogy már az egyiptomiak is leírták, bár még nem nevezték migrénnek. Ez a kifejezés a francia eredetű, a fejfájás gyakran féloldali jellege miatt a görögök nevezték hemicraniának, ami aztán a korabeli angol nyelvbe „megrim”-ként került, innen származik a „franciásított” migraine vagy migrén szó. Hosszú ideig a lélek betegségének tartották, de ma már biztosan tudjuk, hogy nem erről van szó, de az igaz, hogy szellemi vagy lelki megterhelés a rohamokat kiválthatja. Mai tudásunk szerint a migrénre való hajlam öröklődik, ennek genetikai alapjáról is vannak már ismereteink, de még számos megválaszolatlan kérdés vár tisztázásra. A genetikai „hiba” következménye az agy csökkent energiatartaléka, ami könnyen kimeríthető, annál is inkább, mivel az egyik fontos élettani folyamat, az ismétlődő környezeti ingerekhez való alkalmazkodás képessége (azaz habituáció) sem működik tökéletesen. Ezeken kívül biztosan szerepet játszanak a hormonális változások, hiszen sok nőnek csak a menseshez kapcsolódóan van migrénes rohama, ugyanakkor a terhesség és szoptatás ideje alatt egyáltalán nincs. Bizonyos ételek (sárga sajtok, csokoládé), alkohol, rendszertelen táplálkozás, kevés alvás, időjárási frontok a rohamokat szintén kiválthatják, de ezekre mindenki különböző mértékben érzékeny.

A migrén kezelésében megkülönböztetünk roham- és megelőző kezelést. Rohamkezelésre mindenkinek szüksége van, de ez nem jelent feltétlenül minden esetben gyógyszeres kezelést. Első lépésként a lehető legtöbb kiváltó tényező kiiktatása javasolt, mert így is kivédhetünk legalább néhány migrén rohamot. A megmaradó rohamok kezelésében többféle lehetőségünk van: enyhébb rohamokat a patikában kapható fájdalomcsillapítók is megoldhatnak, erősebb rohamok esetén azonban migrén kezelésében specfikus gyógyszerekre lehet szükség, amit az ideggyógyász szakorvos írhat fel. A migrén roham kezelésekor szem előtt kell tartani, hogy a rohamot minél hamarabb kezeljük, ne akkor, amikor már több órája tart és kiteljesedett, mert ilyenkor az eredményes kezelés esélye jóval kisebb. Figyelni kell arra, hogy a kombinált fájdalomcsillapítók rendszeres (heti többszöri) szedése a fejfájást is mindenapossá teheti a gyógyszerhez való hozzászokás révén. A gyógyszerek megválasztásakor figyelni kell a roham jellegzetességeire (pl. erős hányingerrel, gyorsan jelentkező hányással kísért rohamokban a tabletta nem válik be) és az egyéb betegségekre, mivel ezek miatt bizonyos gyógyszerek használata fokozott kockázatot jelenthet.

Megelőző kezelésre akkor van szükség, ha a rohamok gyakran jelentkeznek és/vagy a rohamkezelés nem megoldott. Ez azt jelenti, hogy kúraszerűen a migrén kialakulásának esélyét csökkentő gyógyszert kell szedni. Több gyógyszercsalád áll rendelkezésre, a megfelelő gyógyszert orvos választja ki, figyelembe véve az egyéb betegségeket és a lehetséges mellékhatásokat is.